“Túl sokan fogadjuk el életünk során az éppen jót”

Gondoltuk, ha már előjöttünk a minden streaming platformon elérhető kaidvánnyal, tele a jövő tehetségeivel, akkor időnként emeljünk le róla egyiküket-másikukat, akik valamiért különösen nagy nyomatékkal csavartak egyet a füleinken. Sőt, a szíveinken? Nos, DALMA (nyitóképünkön) mindenképpen közéjük tartozik, ezért mindenképpen szerettük volna kifaggatni Deeply című daláról.

“Nemrég elvégeztem egy producersulit, ahol az Abletont igyekeztem elsajátítani. Így miután annak vége lett, elkezdtem kísérletezni, ötletelgetni, hallgattam az előadókat, akiket szeretek – főleg Billie Eilish és Noga Erez, de megemlíteném még mellettük Anne Marie, Upsahl vagy a Royal and the Serpent nevét is -, és igyekeztem inspirálódni belőlük minden fronton. A dal témája lényegében egy érzelmi vívódás az élettel kapcsolatban. Túl sokan elfogadjuk életünk során az éppen jót, nem akarunk változtatni, mert félünk a következményektől.”

Dalma szerint túl gyakran történik meg, hogy

“a saját kultúrbörtönünkben élünk, hagyjuk magunkat irányítani, és bólogatunk mindenre, amire a többség is. Ez lassacskán átváltoztatja az egész életünket egy monoton szürkeséggé, és elnyomja az egyéniséget. De akkor mi értelme van így élni?”

Nem akarjuk ezt megválaszolni, csak vadul bólogatunk derékból.

Dalma életének egyébként egészen kicsi kora óta része a zene. Klasszikus zongorával kezdte, belekóstolt a gitározásba, végül ráfordult arra, hogy az éneklés és a szövegírás az, amivel leginkább ki tudja adni magából, amit szeretne. “Kipróbáltam magam a népdalénekléstől kezdve a garázspunkon át a dallamos csajmetál zenében is, viszont a Kőbányai Zenei Stúdióban töltött éveim alatt rájöttem, hogy az elektronikus zenében találom igazán a helyem.”

A POP22 album másik nagy ígérete, a dalával egy Abletonnal felruházott Macbook Pro-t nyerő Baradlay Viktor is az életet ragadja nyakon a számában, de olyannyira, hogy konkrétan saját, akkoriban éppen nem túl könnyű magánéleti sorsára reflektál benne.

“A dal alapjait egy évvel ezelőtt, egy átbulizott éjszaka után hazatérve fektettem le. Elég hamar kigurult. Reggel volt, már szépen sütött a nap, keserédes hangulatban vegetálgattam, mert jött a tavasz, jó volt az idő, és még nem tudtam, milyen igazán szarul lenni. Akkoriban a csajom hazaköltözött Szicíliába pár hónapra, kérte, hogy egy kicsit szedjem össze magam, szóval emiatt volt egy ilyen elhagyott érzésem. De aztán hazajött, a dal is ment a mappába a többi közé.”

Majd fél évvel később úgy igazán ott hagyott, és akkor eléggé a mélyére mentem a dolgoknak. De közben ennél jobbat nem is tehetett volna velem: elkezdtem célokat kitalálni magamnak és az egyik az volt, hogy akarok egy kislemezt.

“Előkerült a mappából a track, ami nagyjából ezt az állapotomat mondja el… amikor már nem igazán tudod ki vagy, nem te irányítod magad körül a dolgokat, és vagy most kezdesz magaddal valamit, vagy úgy maradsz örökre, ahogy voltál – sehogy.”

Viktor amúgy 3-4 éve kezdett zenélni, ami először egy metálzenekarban ordibálást jelentett, de hangszert akkor még nem fogott a kezébe. Színészként viszont valahogy mégiscsak a zenei közegből lett több barátja – “talán nem véletlenül, sokkal jobb brigád, haha” -, és végül az ex-Óperentziás, BAAB zenekaros Fábián Tamás kezdte lerángatni egy próbaterembe és rávezetni dolgokra, amit a koronavírus csak megdobott, mert még több ideje lett, még több tutorialt nézett meg, és a hangmérnöki oldalra is legalább annyira ráfeküdt, mint a zeneire.

Azt mondja, egyelőre keresgélésben van, ami a végleges hangjának megtalálását illeti – persze mi azért még mindig újra és újra meg tudunk menni a jamesblakeiánus Fooltól.

Published June 22, 2022.