Ideje újragondolnunk a turné miatt repkedő DJ jelenségét
Április 22. van, a Föld napja, amikor az ember a saját figyelmét igyekszik felhívni a természeti környezet megóvásának jelentőségére – még ha ezt egyébként folyamatosan érdemes volna is megtennie, nem csak ebben a szűkös huszonnégy órában. A nemzetközi elektronikus zenei közösség, még ha jellemzően is tele van fontos ügyekre érzékeny emberekkel, eddig többnyire nem nagyon foglalkozott mélységében a bulizás és a fenntarthatóság témájával, pedig ha jobban belegondolunk, ezen nagyon is érdemes elidőzni.
Ebben segít a Clean Scene nevű zöld kezdeményezés, ami a szcénánk lehetséges, bolygóbarát jövőképeivel foglalkozik, és most egy komplett jelentésben rágták át, hogyan tudunk mi, technósok, klubberek, dj-k és sokan mások faragni az ökolábnyomunkon. Komoly számadattal kezdik a riportot:
2019-ben a világ top ezer lemezlovasa összesen 51 ezer járatot foglalt az aktuális turnéja miatt, ami 3,2 millió tonna elégetett üzemanyagot jelent.
Ez 35 millió kilogrammnyi szén-dioxidot juttatott a levegőbe, ami nyolcezer, háromnapos fesztivál kibocsátásával egyenértékű. Egy turnézó dj így tizenhétszer akkora ütést mért a környezetre, mint amennyi az egy személyre jutó, elfogadhatónak nevezett érték.
Ahogy a beadott vakcinák száma sokasodik, úgy kerülünk egyre közelebb ahhoz, hogy megint hangos zenére táncoljunk. Ám mielőtt a repülőgépek ismét kigördülnének a kifutópályákra, fel kell ismernünk, hogy a leállt zeneiparnak soha vissza nem térő esély hullott a kezébe a világjárvány-helyzettel: ha valamikor, akkor most kell számot vetni, és az újrakezdéssel együtt elgondolkodni a lehetséges változásokon.
A jelentés szerint gyakori repülőknek azok számítanak, akik évente 56 ezer kilométert nyomnak le a felhők felett. Ezek a szuperkibocsátók a világ lakosságának csak 1 százalékát teszik ki, de 2018-ban mégis a repüléshez kapcsolódó szén-dioxid kibocsátás feléért (!) voltak felelősek. Hozzájuk képest pedig az átlagos sztár-dj dupla annyit repül.
2015-ben az ENSZ klímakonferenciáján megállapodás született arról, hogy az elszabaduló éghajlatváltozás megakadályozása érdekében az átlaghőmérsékletnek legfeljebb 1,5 °C-os emelkedése fgadható el. Ennek az eléréséhez 2030-ig 45 százalékkal kellene csökkenteni a CO2-szintet. Ez példátlan fegyelmet követelne meg a társadalom minden szintjén, az energiafelhasználástól a közlekedésen át a mezőgazdaságig. Azt is kimondták, hogy a széndioxid-kibocsátást évente és fejenként maximum 2 tonnára kellene leszorítanunk ehhez. A Clean Scene számításai szerint egy elektronikus zenei előadó átlagosan 35 tonnát termel évente, vagyis az ajánlott érték tizenhétszeresét.
By loading the video, you agree to YouTube’s privacy policy.
Learn more
Mit tehetünk?
A tanulmány készítői több pontot is felsorolnak az előbbi kérdésre adható válaszként. Például szerintük az már egy jó kezdet, ha egy adott szervezet nyilvánosan elkötelezi magát amellett, hogy a jövőben igyekszik kevésbé környezetkárosító gyakorlatokat folytatni, és ezen a lehetőségeihez mérten keményen dolgozik is. A buliszervezők ezen túlmenően törekedhetnek a kisebbségek tagjai közül hívni fellépőket, mert ők azok, akik a természeti katasztrófákat is jobban megsínylik, és minden krízissel jobban leszakadhatnak és marginalizálódhatnak. Illetve érdemes lehet bevezetni egy időablakot, amin belül ugyanaz a külföldi nem léphetne fel ugyanabban a városban kétszer. Az ügynökök pedig egyrészt mondhatnának nemet egyetlen fellépéses meghívásokra a világ túlsó felére, másrészt több gondot fordíthatnának az utazástervezésre – ebben a cikkben egy berlini booking agent számszerűsítette is, hogyan nyomta le a foglalt járatok számát 50 százalékkal.
És ami az egyik legfontosabb és talán legkönnyebben megléphető célkitűzés itt Magyarországon: ünnepeljük a helyi értéket, foglalkoztassuk többet a lokál artistokat! Ez szerencsére persze eddig is derekasan megtörtént, de a pandémia után talán még tudatosabban lehetne támogatni az adott város művészeit.
A teljes eredeti jelentés itt olvasható el.
Published April 22, 2021.