Galactic Jackson kedvenc 12 space italo lemeze - Electronic Beats Hungary

Galactic Jackson kedvenc 12 space italo lemeze

Az újpesti szintirómeó, aki elképesztő lemezgyűjteménye és billentyűs zenegépei ölelésében uralkodik a panelrengetegben, megosztotta velünk az egytucat favoritját.

Aligha kell bemutatni Balla Zoltánt aka Galactic Jacksont, legalábbis reméljük, hogy ez a helyzet, mert a világ legszerényebb bajusztulajdonosával egyszerűen nem lehet nem összefutni a fővárosi éjszakában vagy az interneten – ráadásul ezt nem is ő akarta így, de hát a zeneszerelem utat tör magának. Ő az az ember, aki mindent űz és hajt, amiben érzelemdús szintetizátor vonul fel, legyen az naiv elektró vagy gejzírszerűen feltörő acid, itt most viszont elsőszámú darlingját, az italódiszkó űrorientált csapásirányát mutatja be nekünk, úgy fejlődésileg, mint személyeskedvencileg.

Bamboo: Spaceship Chrashing (1979)

Nem italo és nem is olasz, viszont nagyon space, a 80-as évekbeli űrzenék egyik legjobb előképe a diszkókorszak végéről. Vérforraló robotfunk a német Supermax zenekar vezetőjétől, van benne minden, ami kell: pupupú hangok, vokóderes visszaszámlálás, elszállós szintifutamok. Amikor megtaláltam ezt a zenét, napokig hallgattam – akinek megvan lemezen, nekem adhatná 🙂

The Immortals: The Ultimate Warlord (1979)

Még egy úttörő zene, Kanadából, ami az italo egyik fontos előretolt állása volt. Tulajdonképpen ez már italo disco. A bácsinak olyan a hangja benne, mintha szorulása lenne és a vécén ülve kellene énekelnie, pedig csak fenyegető gépember akart lenni, szóval egyrészt kicsit komikus, másrészt meg nagyon jó zene. Főleg a szintitéma.

Zodiac: Zodiac (1980)

A világ egyik legcsodálatosabb űrdiszkóját egy litván konzis zenekar jegyzi. Ez az 1980-ban megjelent Disco Alliance album nyitó száma, ÚÚÚ, de imádom! Gyakran a táskámban van ez a lemez, de nagyon nehéz játszani – lehet, most megpróbálom! 🙂

Risqué: Starlight (1982)

Mikor jönnek már az olaszok? Még nem, ez épp egy holland egyalbumos electro disco lánycsapat, a bemutatkozó számuk meg csini csillagbámulós álmodozós űrdiszkófunk.

X-Ray Connection: Get Ready (1983)

Egy másik holland projekt. Az egész album erős, hi-NRG, italo és electro az űrben. Ez a szám igazi pumpálós italo disco tele űrhangokkal, garantált rá az erős fejbólogatás még azoknak is, akik nem mernek táncolni – a táncosoknak pedig arcon pörgés.

Trans-X: 3D-Dance (1983)

Vissza Kanadába! A Living On Videót mindenki ismeri, ez a 21. századinak gondolt hi-nrg/szintipop úttörő volt a maga idejében. A ’83-as első albumon még van pár jó zene, talán ez a kedvencem – ők már akkor 3D-ben nyomták a táncot!

Koós János: Csillag ölén (1983)

Nem maradhatott ki a magyar űrdiszkó csúcspontja (bár nekem Szűcs Judith Űrdiszkója az örök szerelem), ami akár a Korda Gyuri bácsi-féle Reptér kozmikus párja is lehetne. Jó utat, Koós János! A korabeli hazai viszonyokhoz és táncdal-előadókhoz képest meglepően progresszív a hangzás, de azért érdemes (érdekes) összevetni az ugyanebben az évben készült italókkal…

Charlie: Spacer Woman (1983)

Mondjuk ezzel, ami félig electro, félig italo és teljesen futurisztikus még mai füllel is (akárcsak a zenészek másik projektje, az International Music System). Viszont hiába szeretem nagyon, cikinek érzem játszani, nekem annyira elcsépelt lett. Bocsánat 🙂

The Creatures: Believe In Yourself (1983)

Egy újabb abszolút italo-klasszikus. A Creatures volt a házi zenekara a L’Altromondo Studios diszkónak Riminiben, ami belül úgy nézett ki, mint egy űrhajó, a formáció tagjai űrlényeknek öltöztek és úgy járkáltak a tánctéren. A dal üzenetével meg nem lehet vitatkozni: bízzatok magatokban!

Hipnosis: Oxigene (1983)

Igen, Jarre klasszikusának italo átdolgozása. A projekt zenei agya, Stefano Cundari a kultikus Memory Records vezető producere is volt, a kiadó a szintetizátor-központú instrumentális space italo vagy spacesynth hangzás olasz bástyájának számított (Koto, Cyber People).

Laser-Cowboys: Ultra Warp (Chase Mix) (1984)

Forró space italo Németországból (naná, Italoheat a kiadó neve), Moroder örökbecsű témájának megidézésével. Pont azért szeretem játszani már a szett első felében, mert mindenkinek fülig ér a szája, amikor meghallja benne a kedves melódiát.

Laserdance: Humanoid Invasion (Original Remix) (1986)

Ha már fentebb szóba került a spacesynth irányzat, ebben a hollandok voltak a nyerők. Kicsit nekem az a bajom ezzel a zenével, hogy ha egy számot hallottál, nagyjából hallottad az összeset, annyira markáns és behatárolt a hangzás, viszont elképesztően gazdag tapadós szintidallamokban. Ha tényleg csak egyet hallanál, legyen ez.