Deutsche Telekom - erleben was verbindet
Electronic Beats Hungary

Valahogy így kéne csinálni a dolgainkat, ahogyan ezek itt

Villámriport Hollandia legprogresszívebb fesztiváljáról.

Mint kés a sarki boltban vett vajban, oly könnyedséggel csusszantunk át Hollandiába, észre sem vettük, és már mosolyogva nyújtották felénk a sajtójegyeket a lenyűgöző TivoliVredenburg komplexum bejáratánál.

A fesztivál központi helyszínéül szolgáló hatalmas méretű építészeti csoda már önmagában is nagy élmény a zene iránt érdeklődőknek. Ahogy korábban már megírtuk, a tíz emeletes épület öt koncertteremnek ad otthont, melyeket külön zenei stílusokra optimalizálva építettek.

Egymásból nyíló terein keresztül egyre feljebb jutva elénk tárulnak Utrecht fényei a hatalmas üvegfalakon keresztül, az épület egyébként több éttermet, kávézót, bárt is tartalmaz, emellett merch- és vinyl shopok, illetve egy szabadon látogatható rádió is várta a zenében elveszni vágyókat.

Bárki benézegethet, és nem szólnak rá

Már az első koncert, amire megérkeztünk (King Hannah), egyértelművé tette, hogy milyen magas színvonalon fogyaszthatunk ezen a fesztiválon majd zenét az elkövetkező napokban.

A tökéletesen kikevert, brutálisan jól szóló zenei produkciók mindenhol d&b hangrendszeren szólaltak meg, mely a világ egyik elsőszámú, felsőkategóriás márkája. Segítségével olyan felbontásban halljuk az emberi fül által érzékelhető zenei spektrumot, ahogy azt egyébként csak stúdiókörülmények között tehetjük.

Emellett a termek akusztikája szintén olyan profi, hogy szinte még azt is hallani lehet, ahogy a művész ujja a húr barázdáján felsercen, ahogy azt megérinti.

A fesztivál sok helyszínen zajlott, így a koncertek látogatása egyben városnézés is volt. A tradicionális indiai skálát modulárszinti örvénnyé alakító Arushi Jain, vagy a katalán Tarta Relena duó éteri koncertjeit például egy helyi templomban rendezték meg, a Nyege Nyege labelnight pedig egy underground bunkertechno klubban volt a csatornaparton.

De jártunk Utrecht legnagyobb színháztermében is James Holden és Waclaw Zimpel közös live actjén (akik idén karácsonykor Budapest legújabb koncerthelyszínét, a Turbinát is felvették a turnéjuk állomásai közé), nem beszélve a külvárosi rockkocsmáról, amit a marokkói hardcore punk zenekar, a Taqbir forgatott ki a sarkaiból karrierjének első fellépésén – lásd a nyitóképen a beszédes hangulaot -, és nem hagytuk ki egy ázsiai bisztró hátsó koncerttermét sem, ahol a svéd szintipop duó, a Reymour lépett fel.

De a főhelyszín terei sem okoztak csalódást, Suuns audiovizuál orgazmusa a Ronda névre hallgató koncertteremben nekem az egész fesztivált elvitte, de a többszintes Pandora teremben is sok új kedvenc zenekart fedeztünk fel.

Sötét elektró és disszonáns art rock házasítása: Suuns

A friss zenei szelekció, az érdekes helyszínek mellett a vérprofi szervezés is egy olyan dolog, amit tanulhatunk egy ilyen városi fesztiválon.

A Covidpara ugyanis a második nap végén itt is utolért minket. De fogd meg a söröm! – szólt a fesztivál.

Péntek éjfélkor érkezett egy levél a szervezőktől, hogy a Holland kormány egyik napról a másikra a koronavírus-fertőzöttek számaira hivatkozva beoffolta a zenés-táncos rendezvények megtartását este hat óra után.

És még azt gondoltuk, hogy ilyenek csak Magyarországon történnek! Mire azonban végigmehettünk volna azon a gondolatmeneten, hogy mi értelme betiltani egy olyan rendezvényt a járványveszély miatt, ahova alapból csak beoltottak és negatív teszttel rendelkezők juthatnak be, addigra megérkezett a másnapi új beosztás a koncerteket illetően – a szervezők minden előadást előre hoztak, így dél és délután 6 között szinte mindegyik le is tudott menni. Ezután a vasárnapot is megoldották ülős koncertekkel és szabadtéri helyszínek bevonásával.

Aki már valaha látott fesztiválszervezést közelről, tudja, hogy egy koncert átszervezése is hatalmas munka, nem hogy harmincé, ráadásul különböző helyszíneken. Szerencsére a szervezők ezen a téren is ötösre vizsgáztak, nekünk pedig kifejezetten érdemes tanulnunk tőlük.

Az utolsó napon a friss őszi délutánon a mosolygós holland egyetemisták bicikliforgatagában sodródva, zenei élményektől zsibongó fejjel azon méláztunk, hogy bizony valahogy így kéne csinálni a dolgainkat, ahogyan ezek itt.

(Szavak: Papp László, TEB / Fotók: Ben Houdijk, Tim van Veen, Lisanne Lentink)

Published November 25, 2021.