5 nyomós ok, hogy egy naplemente után egyedül meghallgasd Tim Hecker új albumát
Az elektronikus zene peremének végeláthatatlan tájain, tehát a misztikus avantgárd-kísérleti-ambient háromszögben a kilencvenes évek vége óta tanyázó és ott felfedezőutakat tevő Tim Hecker neve instant mágneses erőt jelent azokban a körökben, ahol ilyen zenéket hallgatnak: kortársai közül nála többet talán senki nem időzött ezeken a messzi terepeken, így persze, hogy mindenki kíváncsi rá, merre járt legutóbb – főleg egy olyan korban, amikor Spotify playlistek hemzsegnek a karakter nélküli háttérchillout számoktól, amik legfeljebb csak szafarira mennek azokon a tájakon, amiken Hecker bejegyzett lakóhellyel bír. Április elején kijött a No Highs című lemeze, aminek meghallgatása mellé most öt indokot rendelünk.
Ez az öt indoklás nem tőlünk származik, hanem mértékadó zenei újságoktól, akik írtak a kanadai zenész kiadványáról. Tőlük emelünk ki, az ő cikkeikből idézünk hét gondolatot, amik szerintünk megragadják, de legalábbis értelmezhető kontúrokat rajzolnak a lemeznek. Amit közben itt el is szabad indítani, mert nem bánt:
Sorakozzanak az indokok! The Guardian:
“A veterán zeneszerző legújabb műve ahelyett, hogy elterelné a figyelmet, inkább tükrözi szürke valóságunkat – tele hangszennyezéssel, olajfoltokkal és egyéb kellemetlen dolgokkal. Mint a legkerekebb ambient művek, a No Highs is magával ragadó és óceáni; viszont velük ellentétben nem olyan hely, ahol fürödni szeretnél.”
“Hecker ezzel munkájával olyan hangokat hozott létre, amik nem csak a lemezt, de őt magát is túlélik majd.”
“Az album a függöny mögötti varázsló fontossága mellett érvel: akkor a legerősebb, amikor tudatosítja a művész láthatatlan jelenlétét, aki a kulisszák mögött áll, és tetszés szerint szórja a mennydörgést és a villámokat, úgy játszva a közönséggel, mint egy jó thriller rendezője.”
“A No Highs találó név a lemezhez: nincsenek felerősödések vagy a figyelemért küzdő szakaszok, inkább egy folyamatosan változó hangzásvilág, ami kavarog és úszik, mint a csillagok zúgása. És, mint minden munkája, ez is a lehető legjobb értelemben pusztító.”
“Az album 50 percének letelte után az ember elégedett kimerültséget érez, miután bejárt egy egyszerre kietlen és fenséges zenei tájat.”
Nos, szerintünk is.
Még több nemzetközi zenei kiválóság:
Published April 16, 2023.
Ezeken a platformokon sem vagyunk nemlétezőek: