Urban Camouflage: egzotikus tavasszal ajándékoz meg Kocsis Bence OIEE-projektje

Ami ráadásul albumformátumot ölt.

Szavak: Unger András

Budapest már nagyon régóta gömbölydedeket gurít, ha az intelligens, sosem harsány, de annál magasabbra értékelhető soul-fúziós zenékről van szó. A mindig omegalaza Amoeba-tól az éteri R&B-ben működő Babé Siláig, a karcosabb, nagyvárosi aszfalton érlelt irányokat magára öltő ELEVATED brigádtól a már amerikai babérokat arató Qualitonsig kifejezetten népes a család – és ide sorolható a Window is, aminek motorja, Kocsis Bence most debütalbummal debütált.

Ő producerként, dalszerzőként, szervezőként, multimédia alkotóként és zenészként is több mint egy évtizede aktív tagja a magyar underground zenei életnek, és hogy van is ott keresnivalója, azt az a tény igazolja, hogy bármilyen projektbe is vágott bele, külföldről is rendre érdeklődtek utána,  így megfordulhatott koncerttel Portugáliától Németországon át Hollandiáig (sőt, még a BBC 1Xtrán is volt premierje az egyik dalának).

Legutóbbi elektronikus szólóprojektjét, az OIEE-t pedig 2019-ben indította útjára, aminek égisze alatt már hat single-t és két klipet is kiadott. Például ezt a Magyar Klipszemle-nyertes etűdöt:

A hazai és ghánai vokalistákkal szépen megrakott OIEE nagylemeze pedig éppen ma, május 8-án pénteken bukkant fel a zenei platformokon, és mindenképp tanácsoljuk mindenféle, kijárási korlátozásokat betartó szabadidős tevékenység mellé a naturálisan lekerekített képleteit.

Az Urban Camouflage – ahogyan arra a neve is utal – kísérletet tesz arra, hogy bemutassa, “hogyan keveredhet egymással az organikus és a mesterséges világ, a hétköznapok felszínes monotonitása és a mélyebbről jövő, ösztönös energiák. A lemezhez készülő három videoklipekben és egyéb kreatív anyagokban is ez a párhuzam köszön vissza” – mondta az alkotó. Mi meg azt, hogy a lemez bármikor berakható egy olyan playlistbe, amiben olyan nevek sorakoznak, mint Kaytranada, AlunaGeorge, Jessie Ware, vagy akár a Disclosure.

“Sosem mozgatott annyira a mainstream-be kerülés, mindig inkább az új dolgok felfedezése, az ismétlődés kerülése vitt előre a kreatív folyamatokban”

– egészítette még ki a teljes képet Bence. Nekünk pedig nincs nagyon más dolgunk, mint elhelyezni ide ezt az egyik pillanatban szellősen neo-soulos, a következőben a révfülöpi strand irányába pajzánul és poposan ügető, olykor pedig még a sötétebb, pszichotikus diszkó vizeire is tévedő, de ott is magabiztosan lapátoló lemezt. Hallgatni platina: