Deutsche Telekom - erleben was verbindet
Electronic Beats Hungary

“Jönnek a 18 éves srácok, meghallanak valami EDM-et, és azt gondolják, ez fantasztikus”

Kevin Saunderson szerint túl sokan hiszik még mindig azt, hogy az elektronikus tánczene fehér európaiaktól származik.

Saunderson a Detroit technót a világra segítő mesterhármas, a Belleville Three alaptagja Juan Atkins és Derrick May mellett, és nem lehet ráfogni, hogy nem szolgált rá a becenevére, az Elevatorra – még az ötvenen túl is úgy gördíti le az energiákat a színpadról a tánctérre, ahogyan arra csak kevesen képesek (országunkban utoljára másfél éve tette meg ezt).

Most a Billboardnak adott interjút, amiből muszájnak érezzük átemelni pár részletet, mert tanulságos meglátásokat tartalmaznak, már csak a Black Lives Matter mozgalom nyomán feltörő igények vonatkozásában is, ami a színesbőrű művészek helyén kezelését illeti. Eleve döbbenetes például azt hallani tőle, hogy az első, lüktető és szuperpozitív klubzenék, amiket az Inner City projektjével csinált, a nyolcvanas évek végén eleinte azért nem kaptak rivaldafényt, mert a lemezkiadók emberei át akarták szuszakolni őket az R&B szűrőn, pusztán azért, mert Saunderson fekete. Ma ezek már örökzöld klubhimnuszok, de akkoriban az említett okok miatt nem tudtak igazi áttörést elérni.

YouTube

By loading the video, you agree to YouTube's privacy policy.
Learn more

Load video

Míg Amerikában rádiószinten is nagyon ment a szegregáció – pop csatorna, R&B csatorna, rock csatorna, és így tovább -, addig Saunderson szerint az európaiak egészen másképp álltak hozzá a dolgokhoz:

“Ha forró cuccot csináltál, akkor felkarolták. Ez gyújtotta be a lángot a technó alatt.”

Ugyanakkor miután a tengerentúlon is felpörögtek a fesztiválok, ahol már nem csak gitárok és énekesek töltik meg a világot jelentő deszkákat, hanem szintik, komoly gépmonstrumok, keverők és az azokba belehajoló bólogató, de többnyire fehér alakok is, szerinte sokak fejében az az elgondolás gyökerezett meg, hogy a klubzenéket európaiak találták ki. Viszont “az jó, hogy a felnövekvő generációk sokkal nyitottabbak mindenféle típusú zenére. Viszont ennek a nyitásnak az iparágban is meg kellene történnie.” Az a hamis elképzelés, hogy ez a fehérek zenéje, sajnos otthagyja a lenyomatát a lineupokban is, nem kapnak elég megnyilatkozási lehetőséget a fekete DJ-k és producerek (kicsiben, klubszinten persze ez szerencsére azért nem teljesen így van, ezt már mi tesszük hozzá).

“Jönnek a 18 éves srácok, meghallanak valami EDM-et, Deadmau5-t vagy bárki mást, és azt gondolják, ez fantasztikus. De nem kapják meg a lehetőséget, hogy meghallgassanak olyan fickókat, mint mi. Mi nem jutunk el a nagy platformokra. Ez messze van az egyenlőtől, az biztos.”

A technóatya szerint nem csak az a baj, hogy a nagy zenei rendezvények nagy pénzekre utaznak, hanem az, hogy

“a fesztiválok szervezőinek felelőssége van abban, hogy korrektül reprezentálják azt a kultúrát, amiből profitálnak.”

Ha ugyanis ez nem történik meg, akkor jönnek a trükkös money makerek a szcénába, az emberek elkezdek összekeverni az eredeti technót a hatásvadász EDM-mel, és az egész vége egy nagy zűrzavar. És hogy mit kellene tennie azoknak a döntéshozóknak, akik ott csücsülnek az iparág tetején? Saunderson az interjú végén inkább gondolatösztönző kérdésekkel válaszol a kérdésre: “Több fekete előadót illene foglalkoztatni. Hogyan kapcsolódhatsz úgy a house-hoz és a technóhoz, hogy a kínálatodban alig vannak feketék? Hogyan inspirálhatnánk más fekete művészeket, akik ennek az egésznek a részei szeretnének lenni? Hogyan lehetnénk hatással a feketékre, ha nem gondolják azt, hogy ezek a műfajok tőlük erednek?”

Aki az interjú eredetijét szeretné elolvasni, ide klikkeljen!

Published June 29, 2020.