Mintha egy párhuzamos jövőben járnánk Actress rövidfilmjében

Karma és vágy. Ez a címe a 2010-es években zajos, roncsolt, apokaliptikus és magába roskadó lassútechnóival ismertséget kivívó Actress (polgári nevén: Darren Cunningham) új, október végén megjelent albumának, amivel még tovább tolta saját, eddig is kábé megfoghatatlan stíluskarámjait, végérvényesen elkanyarodva valamiféle álomszerű-gáznemű univerzum felé. Art techno? New ambient? AI-Wave? Ki tudja már azt, de amúgy nem is szükséges tudni.

És most itt ez a kisfilm, ami ugyanezt a címet viseli, és nem tudunk jobban egyetérteni a kommentelővel, aki a videó alatt megjegyezte: ez az alkotás egy “olyan nyelvet beszél, ami még nem is létezik.”

Onnan indulunk, hogy az angyalszárnyas zenész letekint a naplemente utáni, szinte mesterségesen tökéletes pasztelltájra, majd a tenger habjai éjszakaivá válnak, miközben egy fehér future-szettbe öltözött főhősnő feltekint ránk a homokból. Lesz itt még megfigyelőállomássá épített pálmafa, közeli viszonyba kerülés légijárművekkel, titokzatos fémkoffer – mintha egy minden civilizáció utáni krimiszerű sztoriba hullanánk, de valójában az értelmezhetetlenség földjére érkezünk, és érezzük, hogy ehhez nagyon kevesek vagyunk. Cserébe megkapjuk 2020 egyik legdeepebb klipjét:

És ha mindez nem volna elég, mondjuk el így a végén, hogy a két főszereplő Zsela és Yves Tumor voltak – és akkor már a rendezőt is nevezzük meg: Lee Bootee. Actress friss lemezét pedig itt lehet rögtön indítani.

Published November 03, 2020. Words by Unger András.