Pszichoterápia városi fiúkkal és erdei lányokkal

A Realistic Crew-ból ismert Krizso 2017-es szóló EP-je és tavaszi kislemeze után új anyaggal jelentkezett: a Boys In The City – Girls From The Woods izgalmas énekhangokkal felütött agyas elektronika, és nálunk hallható először.

Krizso Chabzzal, azaz Kalotás Csabával 2001-ben alapította az elég hamar sokak otthonhallgatós kedvencévé vált Realistic Crew-t. Önálló kiadványaik mellett együtt szerezték Krizso testvérének, Vranik Roland Fekete Kefe című filmjének a zenéjét, aztán jöttek a mindenféle – főleg törtütemes – tánczenei stílusokat, absztrakt és alternatív dolgokat keresztező, szép sikerű Realistic-albumok és koncertek, harmadik magyar zenekarként a Glastonbury fesztiválra is meghívták őket.

A csapat 2012-ben széledt szét, Krizso azután filmes és színpadi zenéket írt, majd 2017-ben hozta ki második szóló EP-jét, a (N)euro-Zent, amin jeles magyar énekesnők adták a vendéghangot. A változatos és erős hangulatú visszatérést idén tavasszal, a Record Store Day-re időzített átlátszó vinyl kislemez követte, amelyen szerepelt egy remek Kispál és a Borz-remake, Lovasi András újraénekelte a Dal teázáshoz című, nagyon szépen átdolgozott szerzeményét.

A kislemez második oldalán egy új saját szám szerepelt, ami már ezt a friss EP-t vezette fel.

„Minden lemez egy komplett pszichoterápia”

És ez a friss EP szintén hatszámos, az előzőhöz képest a négy magyar énekesnőből hárman most is vendégeskednek rajta, és szintén egy zenei ünnepnapon jelent meg: múlt szombaton, október 12-én már Magyarországon is megemlékeztek a 2013 óta futó Cassette Store Dayről, Krizso Klinik kiadó által gondozott kaziját pedig a Wave lemezboltban lehet beszerezni.

A Jónás Vera, Csordás Zita és Judie Jay közreműködésével készült Boys In The City – Girls From The Woods Krizso 2017-es EP-jének zenei világát viszi tovább. Az emblematikus absztrakt belassulások mellé beszüremlett technós, globalbass-es zenei világ mögött komoly lélekmunka is húzódik, amiről így mesél a főszereplő: „Minden lemez, aminek az elkészítésében valaha részt vettem, felér egy teljes pszichoterápiával: az adott életszakaszomat ábrázolja, intuitív módon, engedve kitüremkedni a súlyosabb és a boldogabb pillanatokat is. Ez igaz az új EP-re is. Az elmúlt időszakban azt vettem észre magam körül, hogy

amíg a férfiak könnyebben idomulnak a mai tempóhoz, az urbánus közeghez, addig a nők jobban húznak vissza a természet felé, onnan ölelve át a belvárosban szétesve bolyongó férfiakat.

Ez az erősen kisarkított kép – hiszen zenéről eléggé nehéz értelmes mondatokban beszélni – köszön vissza a lemez címében. Ebben a kóválygó időszakban, amelyben ráadásul színdarabokhoz, rádiójátékokhoz is készítettem zenét, nem volt könnyű a saját produkciómmal foglalkozni. Mivel én nem dolgozom folyamatosan, csak akkor tudok a lemezírásra koncentrálni, amikor van időm elmélyülni, koncentrálni a fejben megszülető hangokra és egészen addig molyolni velük, amíg kész felvételekké nem állnak össze. Ez a terápia most ért véget, örülök, hogy ilyen eredménnyel.”

Urbánus és természetet féltő

Az új EP szintén változatos, de a korábbiaknál kevésbé szerteágazó stíluskavalkád, a lemez személyes hangvétele miatt pedig egységes hangszövetet is képez. A lemeznyitó Fights rögtön borzongató basszussal visz be az erdőbe – apropó, a lemezborítót az egykori Realistic-os tagtárs, Kalotás Csaba készítette, hogy ez a történetszál is kerek legyen. A nyitódalban Jónás Verát hallhatjuk, aki Krizsóval saját zenekara hangzásán is sokat dolgozik együtt. A szaggatott és jazzes My Name-ben Judie Jay énekel. A némileg globalbass-es To Findban és a tripesebb Timeless-ben csak vokálszerű és filmből vett minták szólnak, de az egészes táncos, már-már house-os Carry Onban és a záró, kislemezről is ismert We Are Monstersben az idén a barcelonai Primavera Sound fesztivált is megjárt Mayberian Sanskülotts frontemberének, Csordás Zitának a hangját hallhatjuk, aki pedig így beszél a szerzeményekről:

“a Carry On című dal az általános szorongásaimról szól – arról, hogy a napok telnek és csak robotolok, aztán egyszer csak majd meghalok. Az EP-t záró We Are Monsters pedig azt a gondolatot járja körül, hogy teljesen tönkretesszük a bolygónkat a káros létezési formáinkkal. Mint sokan mások, én is szorongok a klímakatasztrófa gondolatától, ezt próbáltam valahogy beleírni a dalba.”

Az új EP-n az énekesnők mellett Hegyi Dávid zongorán, Subicz Gábor trombitán, Zsuffa Aba pedig gitáron működik közre. És ha mindez nem volna elég – amúgy az, de a jó hírből mindig jöhet még: friss megjelenések is kilátásban vannak. Krizso harmadik szólóanyaga abban is eltér az előző kettőtől, hogy azokra a producer minden, az adott időszakban készült felvétele felkerült. Most viszont maradt néhány félkész szám a fiókban, ezek megjelenésére előreláthatólag nem kell sokat várni.

És akkor a friss anyag, először a Telekom Electronic Beatsen: