FOTÓK: Ibiza 90-es évekbeli aranykora

Dean Chalkley nem tudta pontosan, mire számítson, amikor először ellátogatott Ibizára.

1998 volt az évszám: a brit fotós tudta, hogy a spanyol szigetet sokan a klubvilág fővárosának tartják, híres éjszakai életéről, de egyúttal vegyes véleményeket hallott róla.

“Amikor indulás előtt vagy, mindig lesznek emberek, akik azt mondják: hát, már nem olyan jó, mint tavaly volt, vagy amilyen tíz éve volt, vagy 15 éve volt. Mindig ez megy.”

De amint Chalkley belépett az első klubba, elvarázsolta a hely. “Ahogy odaértem, az volt az első gondolatom: ez egyszerűen elképesztő!” – emlékezett vissza.

“Teljesen elszállt az agyam tőle – az egész olyan volt, mint egy színház, tele energiával. Az emberek nagyon barátságosak voltak. A kifejezésvágy, a pillanatban élés, és az az érzés, hogy a nappalból éjszaka lesz, az éjszakából megint nappal, aztán megint éjszaka – és ez csak megy tovább. Elvileg simán lehetett volna úgy bulizni, hogy soha nem állsz meg.”

Chalkley a Mixmag magazin megbízásából érkezett. A lap szerette volna, ha egy írótársával együtt dolgozva olyan szemszögből közelítenék meg Ibizát, ahogy azt korábban még senki nem tette.

Már az első éjszakán gyorsan elsodródtak egymástól az íróval. Chalkley viszont folytatta a munkát középformátumú Fuji fényképezőgépével, amely gyors élességállítással és fix gyújtótávolsággal rendelkezett – tehát tökéletesen ideális volt a bulihoz, mint olyanhoz.

„Arra kényszerített, hogy közel menjek az emberekhez” – mondta.

“A Mixmagnak egyébként volt is egy szlogenje: klubberek magazinja klubbereknek. Emberek között voltam. Kapcsolódtam hozzájuk, táncoltam velük. Engem ez visz magával. A pillanatban vagyok.”

Chalkleynak most megjelentek a képei egy albumban, amit innen szépen be is lehet ruházni – mi pedig teaserként mutatunk belőle azért pár fotót, hiszen mégiscsak jó megnézni, milyen volt az a helyszín negyed évszázada, ami tízezrek bulizási szokásait definiálta, illetve szabadított el klubzenei stílusokat a nagyvilágban: