Azok a csodás Colosseumbeli éjszakák 1.

Még be sem kellett lépni a Colosseumba ahhoz, hogy lenyűgözzön minket: már a raklapokból kialakított és egy szélesre tárt farkasszáj-bejárattal rendelkező építmény is letaglózó látványt nyújtott, hát még ami estéről estére szórakoztatta az oda betérőket.

Napjaink míves, okos, igényes elektronikus zenéiből kaptunk ízelítőt az egy hét alatt, lefedve nagyjából az összes jelenlegi iskolát és irányt a világban. Megmutatta magát a hazai erős vonal mellett a német, a spanyol, a brit és az ír, valamint a francia elektronika, és volt egy csepp Amerika, sőt még Dél-Amerika is. Estéről estére dübörgött a minimal, az elektro, a techno, a house és ezek millió féle keveredései, változatai.

A Franciaországból érkezett Agoria (Sébastien Devaud), aki a 90-es évek eleje óta zenél, nyitotta meg az idei Colosseum programját, legalábbis mint külföldi fellépő. Eszes, furmányos, hol zord, hol szelíd technója nagyon beütött a Colosseum közönségénél is. Agoria az ősszel folytatja tovább fellépéseit, fesztiválról fesztiválra száll, és reméljük lassan összedob egy újabb nagylemezt is, mert utoljára ilyesmit 2011-ben adott ki.

A kultikus Kompakt lemezkiadó társalapítója és társtulajdonosa, Michael Mayer is, aki nélkül nincs német elektronikus zene, az ősz elején továbbvezeti a nyáron beindított bulibuszt. Elutazik Ibizára és saját kompaktos partyn is zenél majd, miközben tavaly októberben megjelent & című nagylemezét is promótálja, amire kortársaival és barátaival (pl Joe Goddard, Kölsch, Gui Boratto, Miss Kittin) közös számokat gyűjtött egybe.

A Colosseumban az a jó, hogy a jelen nagy nevei mellett élő legendáknak is helyet enged, de persze miért is ne tenné, ha azok még ma is az első vonalba tartoznak, mint a detroit techno egyik legnagyobb királya, Carl Craig is. A nagyon komoly életművel bíró amerikai producer, aki bátran merít a jazzből és a soulból is, idén adta ki Versus című nagylemezét, amin nagyzenekari kísérettel adja elő alapvetéseit. Ha épp nem dj-zik valahol, akkor ezt a lemezét turnéztatja szerte a világban.

Az ír Niall Mannion, akit persze mindenki Mano Le Tough néven ismer, ha követi a saját menetrendjét, akkor idén még elő kell állnia egy nagylemezzel, de erről nem sok hírrel szolgált eddig, úgyhogy az már idén nem várható tőle. Persze ha megnézi bárki a turnénaptárját, láthatja jól, hogy ideje sem lenne erre, annyi lesz még a fellépésből idén. Úgyhogy egyelőre be kell érnünk eddig megjelent egyetlen kétszámos kislemezével.

A rangos Mixmag szerint Brazília jelenlegi első számú exportcikke a szépséges DJ, Anna, aki azonban már egy ideje Barcelonában él. Talán ő volt az idei Colosseum program legfrissebb hangú fellépője. Bár a 2010-es évek eleje óta zenél, de tavaly robbant be még csak a köztudatba, úgyhogy számára az idei év az építkezésről szól. Ez egyfelől sok fellépést és még több stúdiózást jelent. Kislemezből és EP-ből már legalább két nagylemezre valót kiadott az elmúlt 5 évben, úgyhogy most már épp itt lenne az ideje egy rendes albumnak is.

A Matador név mögött megbújó ír Gavin Lynch Rukus nevű kiadójánál jelent meg Anna legutóbbi kislemeze is, a Colosseumba is együtt érkeztek, egymás után léptek fel. Matador az egyik, aki sűrű programot tol az ősszel, szinte kétnaponta a pultba lép valahol, elsősorban Európában, de azért egy rövid, kétestés dél-amerikai kiruccanás is belefér majd neki. Ha szeretnénk elkapni őt, szeptember 15-én aránylag közel, Varsóban megtehetjük.

Még Matador naptárjánál is sűrűbb az argentin Hernán Cattáneo-é. Konkrétan decemberig már be van táblázva, Afrikát és Ausztráliát ugyan kihagyja, de egyébként a Föld minden egyes szegletét felkeresi. Ez persze nem csoda, Cattáneo ritkán készít saját számokat, inkább DJ-zik és mixekben utazik. Budapestre is jön, október 21-én az Akváriumban lép majd fel. Mi pedig, mint mindig, most is várjuk őt szeretettel.