Minden, amit Murdocról tudnod kell

Dobpergés… lobogó brit zászló, rajta a két legszebb angol szóval: MURDOC NICCALS. Vezényszóra tűzijáték. Hangalámondás indul.

Murdoc Niccals a Gorillaz kreatív zsenije. De valójában több ő annál. Egy élő legenda, aki nagyobb, mint Mozart. Milliárdok szexbálványa.  De hogyan jutott eddig? Kezdjük az elején!

Életem legnagyobb teljesítménye az volt, amikor egész testemet sikerült kipréselni egy nőből – ő volt az anyám. Sajnos ez volt az egyetlen alkalom, amikor találkoztunk, mert a munkája itt véget is ért: egy zenei messiást hozott a világra.

Akárcsak Názáreti Jézus, úgy Stoke-on-Trenti Murdoc is csodálatos baba volt. Kétévesen pubertáltam. Kilencévesen írtam az első dalomat Sex Hoof (Szexpata) címmel.

Thatcher Angliájában felnőni elég egyhangú volt. Akárcsak többezer másik gyerek, én is kaptam abból a durva robbanós cukorkából, ami a legpusztítóbb édesség volt a játszótéren. De haladtam tovább, és közben toltam más, keményebb cuccokat is. És rájöttem, hogy emiatt pánikra semmi ok. Lényem legsötétebb bugyrait nyitottam meg ugyanis, és olyan dalokat írtam, melyek a maguk szörnyű szépségükben szinte érthetetlenek voltak.

Minél többet toltam, annál több dal ömlött ki belőlem, egészen addig, míg a zenei zsenialitás már szinte csöpögött belőlem. Nyilvánvaló lett számomra, hogy Murdoc Niccals a nagyságra született.

Naoké. Ennyit a kezdeti évekről. És most cigiszünet.

Hol is tartottam?

Ja, igen… Eljött az én időm. A legrosszabb az volt az egészben, hogy csak egyetlen ember voltam. A tudósok pedig csak az idejüket fecsérelték, miközben a klónozást kutatták. Így hát el kellett fogadnom, hogy nem tudok egyszerre négy hangszeren játszani. Szükségem volt egy bandára. Russelt elraboltam a lemezboltból, ahol dolgozott. 2D-t „felvettem” egy Opel Astrával. Aztán feladtam egy hirdetést az NME-ben, az pedig Noodle-t is hozzánk vezette. A Gorillaz játékban volt.

Mindig is az volt a vágyam, hogy a világ Murdoc Niccals zenéjét bálványozza, de ne az ő szépen domborodó nadrág nadrágja miatt. Ezért visszaléptem a reflektorfényből, hátra basszusozni, és kitaláltam 2D-t, a Gorillaz frontemberét. A kis hálátlan hülye még meg sem köszönte. Mondjuk még egyik se, pedig naponta kétszer tolom nekik az emlékeztetőt e-mailben.

A bemutatkozó lemezünk atomnagy siker lett Angliában.  A következő album, a Demon Days konkrétan akkorát ütött Amerikában, mint a Grand Canyon. Néhányan azzal jönnek erre, hogy mert eladtam a lelkemet a sikerért cserébe. Mindenkinek ugyanazt tudom mondani: nem lehetek felelős minden ütődött rajongóért, aki Murdocot akarja, még magáért a Sötét Úrért sem.

Különben is, hol volt, amikor szopóágon voltam? Na, hol? A harmadik nagylemezünk, a Plastic Beach után elmentem kicsit szabira, határozatlan időre, de ez nem tetszett a lemezkiadónak, és szerződésszegéssel vádoltak meg. Úgyhogy jött egy kis kényszerszünet: négy év a böriben, aztán pedig egy titkos helyen kötöttem ki az Abbey Road stúdió alatt.

De egy fenevadat nem lehet túl sokáig elnyomva tartani. Úgyhogy most, végre-valahára, tényleg visszatérek. Ez lesz Murdoc negyedik eljövetele! Most sokkal robbanásveszélyesebb vagyok, mint az előző három alkalommal. Ezúttal nagyon dühös vagyok, és a világ is jobban készen áll a fájdalmas igazságok meghallására.

Asszem meg is vagyunk. Ki az, aki hoz nekem egy sovány lattét?

Published April 29, 2017.