Generációváltás jelei divatban és zenében - Electronic Beats Hungary

Generációváltás jelei divatban és zenében

A globalizált világ szebbik arcát mutatja meg a Cottweiler futurisztikus sportruházata és a divatbemutatóhoz készült futurisztikus klubzene.

Az FKA Twigs fellépőruháit is megálmodó tervezőpáros az utcai viselet nyelvezetét, a bemutatójukat aláfestő Kamixlo és Palmistry pedig a basszuszenék jövőjét formálják a Cottweiler 2018-as, barlangászat inspirálta éteri kollekciójával.

A Cottweiler két fiatal londoni ruhatervező, Ben Cottrell és Matthew Dainty címkéje, ahol koncepcionális kollekciókban olvad egybe a tömegtermékek és a luxuscikkek kultúrája. Munkáikban valódi párbeszéd alakul ki a sportruházat és high fashion nyelvezete között, felértékelődik a kontextus és létrejön egy hibrid stílus, ami gyakran épp ugyanannyira alkalmas utcai- és alkalmi viseletre is. Cottrell és Dainty is gyakorlatilag tréningruhákban nőttek fel így mindig szem előtt tartják a kényelmet és a funkcionalitás tisztaságát, de a visszafogott kiindulópontokból induló darabok azért egy-két komoly csavart mindig kapnak mire a végleges termékig eljutnak. Ellentétben sok mai utcai viselettel foglalkozó tervezővel, akik szürke lakótelepek díszletei között fotózzák be a kollekcióikat a Cottweiler sokkal pozitívabb benyomásokat képet fest, ahol inkább az éteri és az álomszerű az uralkodó hangulatok.

A Cottweiler először egy szűk közönség számára vált ismertté, amikor FKA Twigs első turnéjához és egyik klipjéhez terveztek az énekesnőnek fellépő ruhákat, 2017-ben pedig már a divatszakma és egy szélesebb fogyasztói kör is felkapta a fejét a Cottweiler ruháira egy fontos szakmai díjnak és egy Reebokkal közös kollekciónak köszönhetően. Ruháikért rajong Skepta, Yung Lean és kiszúrhattuk már darabjaikat például Jamie XX videójában is.

Legújabb kollekciójukat egy több napos szlovéniai barlangtúra inspirálta. A barlangászat egy speciális eszközigényű tevékenység: karabinerek, beülők, kötelek, fejlámpák szükségesek hozzá. Ugyanakkor a barlangászat egy elemibb, organikusabb kapcsolatot is jelent a földdel. A Cottweiler kollekciójában mindkét aspektust látványosan megjelenítette.

Divatbemutatójuk helyszíne a Londoni Természettudományi Múzeum egyik terme, a Föld Kincstára galéria volt, ahol a hosszan elnyúló vitrinekben különleges ásványritkaságok sorakoznak. A témához illő félhomályban cseppkövekre utaló, csöpögtetett viasz felületek jelentek meg a sportcipőkön és hevedereken, amik a beszámolók szerint ropogva töredeztek és szóródtak szét, ahogy a modellek elvonultak. Eszköztáruk a neopréntől a gyapjún és a bőrön át a poliészterig sok mindent magában foglalt itt is, illetve visszatérő, látványos játék darabjaikon, hogy a műszálas anyagokat természetes anyagoknak álcázzák vagy éppen fordítva. A kollekcióban – amit a fenti videó mellett ebben a galériában is megnézhettek – a rengeteg barlangászatra utaló kiegészítőn kívül a divatbemutató zenéjét szerző Palmistryre (magyarul tenyérjóslás) utaló medálok is megjelentek.

A kollekció bemutatójához készült kontrasztokkal teli zenét Kamixlo és Palmistry közösen írták, akiknek a munkássága a Cottweilerhez hasonlóan ugyanígy korábban párbeszédben nem álló közegeket és formavilágokat hoz össze. Mindketten az rnb-t, hip-hop-ot, trap-et és globális bass music-ot keverő új, futurisztikus (klub)zenei mozgalom legfrissebb generációjába tartoznak, csakúgy ahogy Arca, Total Freedom vagy például az Electronic Beats-en télen fellépett Amnesia Scanner. Fent végighallgatható apokaliptikus kórusművük olyan mintha a Mátrix féle Zion földalatti tárnáiban született volna. Hangrobbanásaiban és fénylő énekszólamaiban találkozik a punk, a zajzene, a reggaeton, a dancehall a new age és még ki tudja hány stílus és kultúra hatása.

Palmistry egyébként egy mélyen vallásos ír családban nőtt fel, felnőttként Londonba költözött, hogy egy indusztriál zenekarban játsszon, majd mindezek után a város hatására lassan beszívta a bőre a Brixton külső kerületének utcáit átjáró dancehallt is. Picit melankolikus, gyakran a dancehall ritmikáját követő popzenéjét például Lorenzo Senni kiadóján is megtaláljuk. A chilei huszonéves Kamixlo pedig az utóbbi években egyre meghatározóbb Bala Club kiadó alapítója, akik bulijaikkal pár éve teljesen felforgatták a londoni vizeket, begyűjtve például olyan ikonok elismerését is, mint Björk. Producerként és djként is főleg az extrém végletekig hajtott, torzított hiperreggaetonban utazik, ami legtöbbször egyszerre csodálatosan borzasztó és borzasztóan csodálatos. Hát ilyen az, amikor megmutatja magát a globalizált világ szebbik arca.